35.fejezet

-    Láttátok már az új híreket? – kérdi és maga elé emelte a kinyitott újságot, mintha olvasná.
Mi csak kérdőn emeltük fel a tekintetünk rá. Ha nem olvasunk újságot, akkor persze, hogy nem tudunk semmiről.
Elém dobta az újságot és a falhoz dőlve, kart karba öltve várta, hogy elolvassuk azt.

 A spanyol focicsillag még nem adott túl előző barátnőjén?
Már a cím láttán láttam, hogy nem fog érdekelni a cikk és jelentőség teljesen néztem Fernandora, aki csak biccentett, hogy folytassam az olvasást.
„ Mint tudjuk Gerald Piqué az utóbbi időkben Shakira társaságában vígasztalódik, előző barátnője miatt. Egy olvasó riporterünk a minap látta őt és volt barátnőjét, a híres divatmogult; Elizabeth Whitlelinet egy elég elegáns étteremből kijövet.
Tudni illik, a német hölgyemény azért tartózkodik Portugáliában, hogy Gerald jelenlegi barátnőjének elkészítse a következő kollekcióját.
Lehet, most hogy újra találkoztak, felelevenítik a rég múlt emlékeit és újra együtt lesznek?
És mind ehhez Shakira mit szól?
Ezt sajnos lapzártánkig nem tudtuk kideríteni, de ami késik, nem múlik!
Mi kíváncsian várjuk a fejleményeket, és szurkolunk nekik!”

E cikk eléggé elevenembe talált. Nem gondoltam volna, hogy első adandó alkalommal vissza is megy hozzá… Eléggé kiakadtam, de próbáltam az ő szemszemszögéből nézni a dolgok menetét: lehet csak egy baráti vacsora volt, és nem történt semmi köztük.
Hannaval mi is részt vettünk ilyeneken, mikor már nem voltunk együtt.
De ettől még féltékennyé tesz a gondolat, hogy oly messze tőlem bármi megtörténhet.
- Hát öregem, ez meredek! – veregette meg a vállam Mark és elhagyta a szobát.
Hát ez az, bizony!
Bízom Lizben, de azért nekem is rosszul esik ezt visszaolvasni.

Elizabeth
Újabban kikapcsolva tartom a telefonom, mert Gerald egyfolytában hívogat. Már az idegeimre megy ezzel. Olyan mintha ezt ő élvezni!
Valószínűleg szerencsétlen csillagállás alá kerültem, hiszen a gálaruhákhoz ma kell vennem méretet róla és a lányról.
Shakira csak később tud jönni, hisz épp veszi fel új lemezének dalait.
Beletörődve szerencsétlenségembe, indultam Gerald házához, hogy minél hamarabb készen lehessek.
Mikor csengettem, próbáltam nagy lélegzet vételekkel kontrollálni magam, de ahogy megláttam a fiút az ajtóban, tudtam ez nem lesz egyszerű menet.
A félmeztelen spanyol beinvitált a házba, és várta, hogy mi tévő leszek ezek után. Legalább vett volna fel egy pólót.
Minek is igaz? Tudja, hogy így egyszerűbb méretet vennem róla. Nem ez az első eset már.
- Kérsz inni? – kérdi zavartan és indult is a konyha felé.
- Nem kell semmi, csak legyünk túl rajta és megyek is! – szóltam utána, de nála süket fülekre találta. Pár perc elteltével két pohárral a kezében jött ki, melyből az egyiket felém nyújtotta.
- És mondd csak, hogy vagy? – kérdi és engem nézet.
Na ide figyelj Gerald! Nem báj csevegni jöttem, hanem a munkámat elvégezni. Szóval, ha lehet akkor túl is esnék rajta, és mennék is! – jelentettem ki határozottan, de nem mertem a szemeibe nézni Tudtam jól, hogy az egyik legnagyobb csábereje a szemeiben lakozik. Vonzó arcára kiül a vágy, amelynek a csajok nagy része nem tud ellenállni, mert rosszul értelmezik a helyzetet. Én tudtam minderről, mégis vigyáznom kell vele, hogy még csak véletlenül se kerüljek a bűvkörébe…
- Látom még mindig a munka az első. – mosolyodott el a srác és elém állt várakozóan.
- Így van! – szóltam és kezdtem levenni a méreteket.
- Miért nem tudod kikapcsolni magad? – fogott meg maga előtt arra kényszerítve, hogy ő rá figyeljek.
- Tudod jól, hogy nem tartozik erősségeim közé. Legutóbb is mikor megtettem rossz következménye lett! – céloztam a félrelépésére, és próbáltam kiszabadulni fogásából. Nagy erővel kitéptem magam kezei közül, de olyan lendülettel, hogy veszélyesen közeledni kezdett a föld felém.
Esésemet Gerald akadályozta meg és aggódva nézett rám.
- Jól vagy? – kérdi, de még mindig nem engedett el.
- Igen! – válaszoltam és újra próbáltam kiszabadulni a kezei közül. – Engedj el! – szólítottam fel, de a férfi megbűvölve tartott engem. Ez nem jelent jót!
- Tudod, ha nem lennél olyan makacs, önfejű, még mindig együtt lehetnénk! – szólt és kiegyenesedett velem együtt, de még mindig nem engedett el.
- Lehet, hogy te így gondolod, de elfelejted, hogy egy megcsalást nem könnyű egy nőnek lenyelni. Így jogosan dobtalak ki! – szóltam és végre le tudtam rázni magamról a kezeit. Hátrálni kezdtem, hogy meg legyen a távolság közöttünk, de Gerald követett.
- De fogadni mernék, hogy még mindig szeretsz! Látom hogyan nézel rám! -  mondta magabiztosan és egyre csak közelített, míg én egyre csak hátráltam.
- Félreérted az egészet! Tudod, hogy… - hirtelen a falat éreztem a hátamnál.
Csapdába estem! …  gyorsan túl tudok lépni dolgokon! – suttogtam az utolsó szavakat és csak imátkozni tudtam, hogy ne történjen semmi.
- Vagy csak úgy gondolod, hogy meg tudod tenni! Egyre csak ellenkezel, de a szíved mélyén arra vágysz, hogy a karjaimban lehess! – szólt és végig simított a karomon egészen a csípőmig. Kirázott tőle a hideg.
Elizabeth gondolkodj!!! De így nem tudok, hogy ha ennyire közel van hozzám. Istenem, Sebastian miért nem vagy itt ilyenkor? Sebastian?! – végre valami, amibe kapaszkodhatok.
- Rosszul olvasod a jeleket! – szóltam erőt véve magamon és kezemmel távolságot tartva ellöktem magamtól, de ő nem tágított. Az arca igen közel került az enyémhez.
- Csak ugyan: - kérdi és újra magamon éreztem a kezeit.
Már próbáltam volna ellenkezni, mikor ajkai lecsaptak az enyémre. Szenvedélyes birtokló csókja teljesen lesöpörte ellenkezésemet; leblokkoltam, melyből azt hihette, hogy engedek neki. Közelebb lépett és még jobban birtokba vettek kezei. Nem tudtam reagálni semmit, addig, amíg rá nem döbbentem, hogy ez nem helyes.
Düh fogott el kiszolgáltatottságom miatt, ezáltal ellöktem és pofon ütöttem. Hiba volt mindez!
Amíg meglepve fogta arcát én menekülőre fogtam magam. Összeszedtem a táskám és rohantam is ki a házból.
A szállodába visszaérve, sírva fakadtam. Tulajdonképpen azt tettem Sebastiannal, amit Gerald tett velem. Bántam mindent; tudtam, hogy ha elmondom neki, vége lesz. Eltitkolni viszont nem akartam előle. Nem lesz jobb tőle, pont hogy rosszabb lesz! Egyre csak gondolkodtam mi tévő legyek, míg döntésre nem jutottam…