51.fejezet

-          Jó reggelt nagy legény! – szóltam a földön ülve, kezemben egy bögre gőzölgő teával. 
-  Hogy vagy?

Seb először végig mért engem, aztán önmagát. Gyanítom nem emlékszik arra hogyan került be az ágyba… Hát ezt valahogy meg is értem.
- Őrülten fáj a fejem. – szólt elég álomittas hangon, és a fejét belefúrta a párnába. – Mi történt az éjjel? – dünnyögte, miközben én letettem a bögrémet az asztalra.
- Hát azon kívül, hogy Kimivel talaj részegek voltatok, és úgy kellett hazacipelni? Szerintem nem akarod tudni! – szóltam vigyorogva, és a szekrényben kotorászva kerestem neki fejfájás csillapítót.
- Atyaég! Nem emlékszem semmire! – szólt fejéhez kapva Sebastian és a párnát magához szorította, míg én töltöttem ki neki egy pohár vizet a gyógyszer mellé. – Kérlek, mondd el mi volt! – nézett rám a szőkeség, mire én csak rámosolyogtam.
- Előbb ezt vedd be! – szóltam, a kezébe nyomtam a poharat és a gyógyszert. Ő bátortalanul rám nézett, de követte az utasításomat, aztán pedig várta, hogy belekezdjek a történetbe. – Ugyebár tegnap volt az a csodás házavató buli, amire te elrángattál.

Előző nap este

Sebastian sokadik kérésére csak rávettem magam, hogy elkísérjem a szomszéd bulijára. Nem volt semmi kedvem hozzá, de hát Sebnek kitűnő érzéke van, ahhoz hogyan hasson a lelkemre. Végül is teljesen igaza van, hogy néz már ki, hogy a világbajnok pilótának a barátnője otthon kuksol egyedül? Kissé úgy nézne ki, mintha Seb csak ágyasnak tartana engem, semmi többnek. Ez érvek megtették a hatásukat, Sebastiant kiraktam a házból, és megkértem, hogy majd este 8 körül tegye tiszteletét nálam, hogy aztán együtt átmehessünk Kimiékhez.
Egészen 7-ig nem is foglalkoztam az egész eseménnyel, csak utána kezdtem el összekészülődni. Seb 8-kor meg is érkezett.
- Csodásan festesz szivem! – szólt miután végig nézett rajtam és egy csókot adott az orcámra.
- Köszönöm, de te sem panaszkodhatsz! – mosolyogtam rá, és belékarolva elindultunk a szomszédságba.
Kimiéknél még csak most kezdett összeverődni a nép. Olyan arcok jöttek velem, szembe a ház folyosóján kikkel nem hinném, hogy valaha is szóba állnék. Nem azért, mert rasszista, embergyűlölő lennék, hanem mert ezek a nagy világi drogos bandákból valóak, akiktől jobb óvakodni. Kérdőn néztem Sebastianra, hogy biztos, hogy mi itt akarunk-e lenni, de ő csak bíztatóul megszorította a kezem, és közelebb húzott magához.
- Ne csak álljatok ott bambán, hanem igyatok is valamit! – szólt nevetve Kimi és átkarolta a vállunkat. Úgy érzem Kimi már nem szomjas. Mi lesz itt később?
- Kösz Kimi, de én kihagynám! – szóltam és összébb húztam magamon a kardigánomat. Eléggé kívülállónak éreztem magam ezen a helyen. Ez nem olyan esemény, amikhez én hozzá vagyok szokva. Ráadásul fel is kell találnom magam, ugyanis Seb karöltve elindult Kimivel az italpult felé. Egyedül maradtam egy rakás ismeretlennel…
- Hello gyönyörűm! – karolt át egy ugyancsak szomjúságát oltott cowboy kalapos fazon.
Ahogy ránéztem a hideg futkosott a hátamon.
- Első lecke! – szóltam mikor megfogtam a karját. – Nem vagyok a gyönyörűd! – dühödt hangszínem nem tetszett a férfinak, de hagyta, hogy ellökjem magam tőle. – Második lecke! Hagyj békén! -  nyomatékosítottam az utasítást és elindultam Sebastianék után.
- Látom már találkoztál Duke-kal! – szólt mellettem Jenni, és egy pohár bort nyújtott felém. Kétkedve néztem rá, de végül elfogadtam tőle. – Nem akarsz inkább egy kicsit csendesebb helyre menni? A fiúk el lesznek maguk is! – nézett cinkosan Jenni, és kiintett a házon kívülre.
Felmértem a helyzetet, és miután megbizonyosodtam, hogy ez inkább kan bulira sikeredett, boldogan követtem Kimi feleségét.
Felvettük a kabátjainkat és elindultunk az utcán.
- Mért vagy ilyen rendes velem? – kérdem egy hosszabb csend után
- Tudod, modell lévén barátkozós típus vagyok. Szeretem ismerni a környezetemben lévő embereket. – szólt és rám nézett, míg haladtunk előre. – Látom benned a jót, csak túl sok negatívummal vagy körülvéve. Ezt már első alkalommal is láttam, csak nem esett jól, mikor rám csaptad az ajtót. – szólt elcsukló hangon, és megsajnáltam. Elég bunkó voltam vele.
- Ne haragudj! – szóltam és lehajtott fejjel mentem tovább.
- Nincs semmi baj! Volt már rosszabb is! – szólt és rám mosolygott. – Vegyük úgy, hogy ez meg se történt köztünk, és kezdjük elölről az egészet! Mit szólsz hozzá? – kérdi és megállt előttem. Szeméből sugárzott a szeretet, pedig a modellek nem erről híresek. Legalább is az összes velem dolgozó modell alig várta, hogy békén hagyják. Tény hogy szerettek középpontban lenni, de semmi szerethető nem volt bennük. Jenni nem ilyen.
- Legyen! – mosolyogtam rá és felé nyújtottam a kezem. – Elizabeth Whiteline – mutatkoztam be, mire Jenni is elmosolyodott.
- Jenni Dahlman - Räikkönen! – mutatkozott be ő is, és megrázta a kezem.
Bemutatkozásunk után kicsit még sétáltunk, és egy parkban kötöttünk ki, ahol beszélgettünk.
Sok mindent megtudtam róla, és persze ő is rólam. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jól ki fogok jönni vele, de kellemesen csalódtam.
- Úgy gondolom ideje volna visszamenni! – szólt Jenni, miután megnézte az óráját, amit aztán nekem is megmutatott. Tizenegy óra volt.
Igaza volt, jobb addig visszamenni, amíg ezek szét nem szedik a házat…
Fél órányi sétálás utána megérkeztünk, és láttuk, hogy még egyben a ház, szóval a fiúk csak vigyáztak.
- Téged kereslek már tök régóta! – fogta meg a vállam Sebastian mikor beléptünk a nappaliba. Érződött rajta, hogy nem egy pohár csúszott le neki, hanem sokkal több. Kissé romboló összképet alkot Sebastianról a részegség.
- Mint látod, itt vagyok! – szóltam, és levettem magamról a kezeit.
- Igen-igen! – mosolyodott el a szőkeség, és megbotlott a saját lábában. Érthető okokból jól megnézte miért is volt ez, de utána megfogta a kezem és húzott maga után a konyhába. – Ha lehet, ma már ne tűnj el a szemem elől! – szólt, és figyelmeztetőleg felmutatta a mutatóujját. – Van valami meglepetésem neked! – szólt komolyan, de amint meglátta kérdő tekintetem, elvigyorodott. – De csak később tudhatod meg mi az! – szólt nevetve és adott egy csókot.
Nem túl bizalom gerjesztő a részeg Vettel… Azt hiszem bébicsősz lett belőlem, ugyanis Seb nagyon is kifordult magából… Kimivel karöltve piáltak, nevetgéltek, hülyültek. Ez mind szép és jó, csak én még sosem láttam őt ilyennek.
Megkondult az óra: éjfél van.
- Hölgyeim és uraim, van egy meglepetésünk a társaság számára! – szólt elcsukló hangon Kimi, és átölelte Seb vállát. – Gyere, és mondd el! – szólt a szőkeséghez, és megveregette a hátát.
- Valami nagy hülyeségben sántikálnak a fiúk! – súgta Jenni, és belekortyolt az italába.
- Jó ideje fontolgatom ezt a döntést, de most jutottam el oda, hogy tegyek is lépést felé. – szólt körbenézve Seb, utána pedig rajtam állapodott meg a tekintete. – Mint tudjátok, van egy nagyon bájos barátnőm, akit mindennél jobban szeretek. Sajnálom Kimi, de van valaki, akit nálad is jobban szeretek! – szólt nevetve Seb, mire Kimi csak elvigyorodott és intett a poharával. – Liz, itt te rád gondoltam! – mutatott rám, mire én zavarba jöttem. Sebastiannak valószínűleg elment a maradék esze is, ha ebbe belevont engem. – Hosszú ideje, gondolkodom ezen, de mindig közbejött valami. Nehéz ezt szavakba önteni, de a  lényeg… - itt elakadt a szava ugyanis elkezdett a nadrágja zsebében kotorászni. Valamit nagyon nem találhatott, ugyanis kérdőn Kimire nézett aztán pedig rám. Abbahagyta a kotorászást, és felegyenesedve felém indult. -  A lényeg Elizabeth, hogy nagyon szeretlek téged, és – megfogta a kezem, és letérdelt előttem. Ugye ez most nem komoly??? – meg szeretném kérdezni, hogy hozzám jössz-e feleségül? – nézett rám komolyan, de látszott rajta, hogy mindjárt eldől a pia hatására.
Őszintén szólva ez meglepett. Hirtelen füttykoncert alakult ki, és mindenki feszülten várta, hogy mit válaszolok.
Tanácstalanul néztem körbe, de nem tudtam, hogy mitévő legyek. Lehet, hogy ez nagyképűen hangzik tőlem, de próbálom menteni a menthetőt. Felhúztam a térden állásból, és rámosolyogtam.
- Én is szeretlek Sebastian, de nemet mondok! – szóltam mire, mindenki egyszerre sóhajtott fel. – De nem azért utasítalak vissza, mert veled lenne, a baj, hanem mert nincs nálad gyűrű! Szép improvizálás volt, de ha komolyak a szándékaid gyűrűt is hozz, csak hogy eleget tegyünk a hagyományoknak. Ja és ha lehet akkor józanon tedd meg ugyanezt! – mosolyogva érintettem meg az arcát, de látszott rajta, hogy bántja a válaszom. Bátorítoul megcsókoltam, de utána az est hátralevő részében Kimivel volt.
- Hát ez durva volt! – jött oda hozzám Jenni, és a két fiút figyelte, akik épp sörivó versenyt tartottak. – Viszont szép leszerelés volt! – mosolygott rám és adott egy pacsit.